Bögöte Község Önkormányzata

9675 Bögöte,
Szabadság u. 49.
Telefon: 3695462012

Híres Bögöteiek

Szilasy János, teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
(Bögöte, 1795. január 7. - Nagyvárad, 1859. november 4.)

Élete
Középiskoláit 1811-ig Szombathelyt és Sopronban járta; a bölcseleti tudományokat Szombathelyt végezte 1813., hol a növendékpapok közé soroztatott. Mint bölcselethallgató megtanulta a franczia és görög nyelvet. A theologia tanulása végett Pestre küldetett, hol néhány horvát és tót növendéktársának latin nyelven magyar grammatikát írt. Szép haladást tanúsított a zsidó, arab, szyr és chaldeai nyelvek grammatikájában. 1817. aug. 29. theologiai doktorrá avatták, 1881. pedig misés pappá szentelték. Végezve tanulását Nagy Ignácz és Sándor mellett Sopronban nevelői állást viselt; egy év mulva püspöke által a szombathelyi papnevelőbe tanulmányi felügyelővé hivatott meg; e mellett segédlelkészi minőségben is működött. 1819. ugyanott a ker. erkölcs-, lelkipásztorkodás- és neveléstudományok tanárává neveztetett ki, egyszersmind a növendékpapságnak az egyházi szónoklatban s a katechetikában oktatója volt. 1824. az olasz nyelv tanulásához fogott. 1827. a szombathelyi szentszék közbirájának, 1828. zsinati vizsgálónak, 1830. nov. 27. pedig a m. tudós társaság igazgatósága által a bölcseleti osztályban vidéki rendes tagnak neveztetett ki. 1836. a pesti tudomány-egyetemnél a lelkipásztorkodás rendes tanára lett, és ezt a hivatalát 1851-ig viselte; közben a theol. karnak háromszor dékánja volt. Tudományos czélból beutazta 1883. Olaszország nagy részét, 1839. Stájerországot, 1842. Ausztriát, 1843. Bajor- és Németországot, 1844. meglátogatta Brünn, Prága, Drezda, Lipcse, Berlin, Magdeburg, Hamburg, Göttinga, Jena s egyéb városok nevezetességeit; 1845-ben Angol- és Francziaország nagy részét. 1851-ben nagyváradi kanonokká neveztetett ki. 1858. az Akadémia tiszteleti tagja lett. Meghalt 1859. nov. 4. Nagyváradon.

Cikkei a Tudom. Gyűjteményben (1831. Masillon írása és akadémiai köszönő beszéde), az Akadémiai Évkönyvben (I. 5. Emlékbeszéd Kresznerics felett, Az ember iránya, IV. 8. Óhajtások a philosophiára nézve hazánkban, VII. 11. Küzdelem és tájékozás a philosophiában); az Akadémiai Értesítőben (1844. Gyászbeszéd Filinger Leopold felett, 1847. Gyászbeszéd Kopácsy József felett); a Religio és Nevelésben (1847. Miként lehetne a nevelést hazánkban előmozdítani s mintegy nemzetiebbé tenni); az Új M. Múzeumban (1859. II. Nemzeti és egyéni fejlődés); egyházi beszéde (a Szalay Imre Egyházi beszédek gyűjteményében I. 1832.).

Munkái:
1. A nevelés tudománya. Buda, 1827. Két kötet.
2. Kresznerics Ferencz élete. Pest, 1832. (Különny. a Tudom. Gyűjteményből).
3. A lelkipásztorság tudománya. Buda, 1842. Három kötet. (A budapesti egyetem theologiai kara által 250 ezüst frttal jutalmazva. 2. kiadás. Lelkipásztorságtan cz. Pest, 1846. Márki József is adott ki egy kis Neveléstant Sz. munkájából. Pest, 1844.).
4. Memoriam viri mentis et animi dotibus illustris Ladislai Vas, abbatis B. M. V. de Batta etc, die mortis anniversaria, seu 24. Martii 1844. recolit. U. ott.
5. Gyászbeszéd József főherczeg nádor és királyi helytartó felett. Buda, 1847.
6. Fejér György életrajza. (Függelékül munkáinak jegyzéke). Pest, 1853. (Különny. az Új M. Múzeumból).
7. Philosophiai tanulmányai. A szerző arczk. és életrajzával. U. ott, 1856. (Toldy Ferencz által kiadva). Kéziratai az egyetemi könyvtárban.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm)


« Vissza az előző oldalra!

Bögöte Község Önkormányzata - Magyar